Intézményünk jelenleg ZÁRVA van!
A SARKADI KISTÉRSÉGI EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTŐ NONPROFIT KFT.
ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA
Érvényes : 2011. augusztus 22.-től
1.1. Személyazonosító adat
Családi és utóneve, születési családi és utóneve, neme, születési helye és ideje, az anya születési családi és utóneve, lakó és tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy azonosítására.
1.2. Egészségügyi adat
Az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl.: magatartás, környezet, foglalkozás). Amennyiben az egészségügyi ellátás miatt indokolt, a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül.
1.3. A gyógykezelt személy közeli hozzátartozója
A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.
1.4. Egészségügyi dokumentáció
Az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától.
1.5. Orvosi titok
A gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat.
Orvosi titok nem csak orvosnak juthat tudomására, illetve nem csak orvos kezelhet. Az orvosi titok megőrzése a jogszabály által előírt kivételektől eltekintve minden esetben valamennyi egészségügyi dolgozóra kötelező.
1.6. Gyógykezelés
Minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából a gyógykezelt személy közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is.
1.8. A kezelést végző orvos
Az érintett gyógykezelését végző vagy abban közreműködő orvos.
1.9. Sürgős szükség
Az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a gyógykezelt személy közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.
1.10. Adatkezelő
A betegellátó, az Ügyvezető, az adatvédelmi felelős, az Egészségbiztosítási Pénztár, illetve az adatkezeléssel általuk megbízott egyéb személy.
Az Intézményben egészségügyi és személyazonosító adatot az alábbi célokból kezelnek:
Az Intézményben az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére jogosult:
A fenti körbe nem tartozó személyek adatkezelést az Ügyvezetőtől vagy az adatvédelmi felelőstől kapott megbízás alapján végezhetnek.
2.1. Gyógykezelés céljából
Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. Az egészségügyi és személyazonosító adatoknak a gyógykezelt személy részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító kivételével – önkéntes.
2.1.1. Orvosi titok védelme
A betegellátót, valamint a kórházzal alkalmazotti vagy egyéb jogviszonyban álló személyt a beteg egészségi állapotával kapcsolatos adat, továbbá a munkavégzéssel kapcsolatosan tudomására jutott egyéb adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélküli titoktartási kötelezettség terhel. A titoktartási kötelezettség független attól, hogy az adatokat milyen módon ismerte meg.
A titoktartási kötelezettség tehát nemcsak a kezelőorvost, illetve az szakápolókat köti, hanem az intézmény valamennyi dolgozóját. Ilyen személyek lehetnek például a takarítók, vagy az igazgatáson dolgozók stb.
A betegellátó – a gyógykezelt személy választott háziorvosa, valamint az igazságügyi orvos szakértő kivételével – a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki a beteg gyógykezelésében nem működött közre, kivéve, ha az adatok a gyógykezelt személy további gyógykezelése érdekében szükségesek.
A titoktartási kötelezettség alól írásban felmentést adhat a beteg, vagy jogszabályi kötelezettség.
Az orvosi titok védelme érdekében szükséges, hogy az intézmény valamennyi dolgozója kötelezettséget vállaljon az orvosi titok megtartására. A kötelezettséget a „Titoktartási nyilatkozat” aláírásával vállalja a dolgozó, melyet munkaköri leírásához csatolni kell.
2. Ezen túlmenően jelen lehet az:
3. Intézményünkben egészségügyi szakemberképzés céljából jelen lehet:
2.1.3. Adattovábbítás
A gyógykezelt személy betegségével kapcsolatba hozható minden egészségügyi adat továbbítható az intézményen belül, amely a gyógykezelés érdekében fontos. A beteg később rendelkezhet arról, hogy ezt megtiltsa. A beteget a rendelkezés lehetőségéről tájékoztatni kell. A tiltás nem érvényes akkor, ha az adattovábbítást jogszabály írja elő.
Nem továbbítható ugyanakkor a gyógykezelt személy hozzájárulása nélkül olyan adat, mely a fennálló betegséggel össze nem függő, korábbi betegségre vonatkozik.
2.1.4. Tájékoztatás
A beteg joga a tájékoztatáshoz
A szabályzat a tájékoztatás adatvédelmi szempontjait rögzíti. A beteget tájékoztatni kell a szakrendelő adatvédelmi rendjéről a „Tájékoztató az egészségügyi és személyazonosító adatok kezeléséről” című nyomtatvány alapján. A beteg tájékoztatása az adatvédelemről a felvevő orvosnak a kötelessége. A gyógykezelt személy gyógykezelésével kapcsolatos tájékoztatást a beteg kezelőorvosa adja meg. Asszisztens, illetve más dolgozó a beteg gyógykezeléséről tájékoztatást nem adhat, kivéve, ha a beteg kezelőorvosa erre az adott beteg esetében felhatalmazta. A tájékoztatás személyesen történik.
Hozzátartozó és más személy tájékoztatása
A beteg a szakrendelőben történő megjelenésekor vagy később rendelkezhet arról, hogy egyes közeli hozzátartozóit kizárja a tájékoztatásra jogosultak köréből. A beteget a rendelkezés lehetőségéről tájékoztatni kell (Beleegyező nyilatkozat). Ennek hiányában a közeli hozzátartozók tájékoztatásához a beteg hozzájárulása megadottnak tekinthető.
A beteg a szakrendelőbe történő megjelenésekor vagy később rendelkezhet arról is, hogy valamennyi személyt kizár a tájékoztatásra jogosultak köréből (Beleegyező nyilatkozat). A beteget a rendelkezés lehetőségéről tájékoztatni kell.
Távoli hozzátartozók és egyéb személyek csak a gyógykezelt személy írásos felhatalmazása alapján kaphatnak tájékoztatást.
E tekintetben különösen körültekintően kell eljárni a gyógykezelt személy barátai, munkatársai, munkahelyi vezetői esetében.
Egészségügyi dokumentáció
A beteg (törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a rá vonatkozó személyazonosító és egészségügyi adatokról, betekinthet az egészségügyi dokumentációba, illetve azokról saját költségére másolatot kaphat.
Megkezdett, de még nem befejezett ellátás esetén a tájékoztatást az adott ellátással kapcsolatban a kezelőorvos adja meg. Folyamatban lévő ellátás esetén a beteg a dokumentációról másolatot kaphat.
Elhunyt beteg
A gyógykezelt személy halála esetén a halál okával összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkeztét megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos adatokat megismerheti az elhunyt
a jogcím hiteles igazolása után. A megjelölt személyek a fenti adatokról másolatot kaphatnak.
2.1.5. Egészségügyi dokumentáció
Az egészségügyi dokumentáció részét képezi:
Ide tartozik az orvosi dekurzus, illetve az ápolási dokumentáció.
2.2. Tudományos kutatás, epidemiológiai vizsgálat, statisztika
Tudományos kutatás céljából kutatási kérelem alapján a tárolt adatokba be lehet tekinteni. A kutatási kérelemben meg kell határozni a megismerni kívánt adatok körét, a kutatás célját. A kutatásra az engedélyt az Ügyvezető adja meg. A kutatási kérelmekről és a megadott engedély alapján adatokhoz hozzájutott személyekről nyilvántartást kell vezetni a ügyvezetői titkárságon, melyet 10 évig meg kell őrizni.
Tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy a gyógykezelt személy személyazonossága megállapítható legyen.
Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.
2.3. Az Intézmény eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése
Az Intézmény eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, az ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése céljából meghatározott személyek a tárolt egészségügyi adatokhoz hozzáférhetnek. A tárolt adatokhoz a hozzáférés nem korlátozott, azzal a kitétellel, hogy az adatokról személyazonosításra alkalmas másolat nem készíthető.
A fenti célból az adatkezelés engedélyezett:
A megbízások megadott ideig érvényesek. A fenti céllal végzett adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni.
Az egészségügyi ellátás finanszírozásához szükséges adatlapok elkészítése érdekében az orvosok jogosultak az érintetteknek a működési egységen történt gyógykezelésével kapcsolatos valamennyi tárolt adatba betekinteni, időbeni korlátozás nélkül. Az adatokról másolat nem készíthető.
Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
3.1. Adatfelvétel
Az adatfelvétel során az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell az adatfelvétel időpontját és az adatfelvevő személyét, személyazonosító kódját.
A gyakorlatban a beteg dokumentációjába történt minden feljegyzést, bejegyzést aláírással vagy kézjeggyel, és ha szükséges, dátummal hitelesíteni kell.
A működési egységeken a dolgozók aláírás mintáját nyilvántartásban kell rögzíteni. A nyilvántartás vezetéséért a vezető szakasszisztens felel.
A számítógépes adatrögzítés esetén a rendszer a felhasználói név és jelszó alapján beazonosított személy kódját tárolja el, hogy bármikor visszakereshető legyen az adat rögzítőjének személye.
3.2. Adatmódosítás
Ha tévesztés, vagy más ok miatt a beírt adatot módosítani kell, ez csak úgy végezhető, hogy az eredeti adat megállapítható legyen. Módosításnál is alkalmazni kell a 3.1 pontban írt hitelesítést.
3.3. Elektronikusan rögzített adatok
Az elektronikusan (a Szakrendelői Informatikai Rendszerben) rögzített adatok biztonságát az Adatvédelmi szabályzat 6.3 fejezetének figyelembe vételével a megbízott informatikus határozza meg.
3.4. Eljárás az adatok sérülése esetén
Az egészségügyi és személyes adatokat ért sérülés vagy megsemmisülés esetén a rendelkezésre álló egyéb adatforrásokból meg kell kísérelni a lehetséges mértékig a károsodott adatok pótlását. A sérült adat pótlására annak a szervezeti egységnek a vezetője felelős, ahol a sérülés bekövetkezett. Az adatpótlásba be kell vonni azon érintett szakrendelés szakorvosát, ahol a beteget kezelték és a kezelésről az adatok megsérültek. A pótolt adatokon a pótlás tényét fel kell tüntetni. A pótlásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amit az adatvédelmi felelősnek kell hitelesítenie.
3.5. Egészségügyi dokumentáció megőrzése
Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:
valamint
Az egészségügyi dokumentáció részét képező iratok megőrzéséért a szakdolgozók felelősek.
Az elektronikus adatok megőrzéséért az informatikus a felelős.
A diagnosztikus eljárások felvételeiről készült leletek megőrzéséért és a szövettani minták vizsgálati eredményeinek, leleteinek megőrzéséért annak a szakrendelésnek a szakdolgozója a felelős, ahol a vizsgálati eredmények, illetve leletek készültek.
Az egészségügyi és személyazonosító adat az intézményen kívülre kizárólag az Adatvédelmi szabályzat által meghatározott módon történhet. Általános elvként az intézményen kívülre adattovábbítás csak a központi igazgatás által történik, kivéve jelen szabályzat eltérő rendelkezését.
4.1. Egészségbiztosítási ellátás és az ellátás finanszírozása
Az egészségbiztosítási igazgatási szervek részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben
A egészségbiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzés során az egészségbiztosítás szerveinek, csak orvos, illetve gyógyszerész végzettségű alkalmazottja ismerheti meg a gyógykezelt személy összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait.
Az egészségügyi ellátást finanszírozó szervek részére a betegforgalmi összesítéseket az informatikus továbbítja.
4.2. Megnevezett hivatalos szervek
Meghatározott szervek részére adat írásbeli megkeresés alapján adható ki. A kérésnek tartalmaznia kell a megismerni kívánt adat megnevezését és az adatkérés pontos célját. Csak annyi és olyan adat továbbítható, mely az adatkérési cél megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges. A következő szervek igényelhetik a gyógykezelt személy egészségügyi és személyazonosító adatait:
4.3. Bűncselekményből eredő sérülés esetén
A kezelőorvos a gyógykezelt személy első ellátása során a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti a gyógykezelt személy személyes adatait, ha a gyógykezelt személy 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye. A bejelentéshez a gyógykezelt személy hozzájárulása nem szükséges. A bejelentés az első ellátó orvos által történik, telefonon a jelentés tényét az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell.
4.4. Egyéb célokból
Az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó országos szervek és Intézmények – saját szakterületükön – kezelhetik az esetszám meghatározása céljából a cél eléréséig a gyógykezelt személy TAJ számát és egészségügyi adatait, továbbá személyazonosító adatai közül minden olyan adatot, amely önmagában nem teszi lehetővé a gyógykezelt személy személyének azonosítását (pl.: nem, életkor, postai irányítószám). Az ilyen célú adattovábbításhoz az engedélyt az Ügyvezető adja meg.
Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra a gyógykezelt személy jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.
A fentieken kívül a gyógykezelt személyről adat csak a beteg törvényes képviselőjének, vagy a teljes bizonyító erejű okirattal rendelkező meghatalmazottjának, a beteg írásbeli hozzájárulásával adható ki.
Ide tartozik a biztosítótársaságok részére történő adattovábbítás is.
Valamennyi adattovábbításról nyilvántartást kell vezetni az informatikusnak és az ügyvezetői titkárságon.
5.1. Hatályosság
Az Adatvédelmi szabályzat a Sarkadi Kistérségi Egészségügyi Fejlesztő Nonprofit Kft.- ben történő adatkezelést szabályozza. Az Adatvédelmi szabályzatot az intézmény vezetője adja ki. Az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, a nyilvántartás megőrzéséért az intézmény vezetője felelős.
A szabályzat hatálya az életbelépéstől számított legfeljebb három évig, illetve a következő felülvizsgálatig terjed. Az Ügyvezető a szabályzatot az adatvédelmi megbízott bevonásával felülvizsgálja, ha a szakmai- technikai fejlődés, feltárt hiányosság, illetve egyéb ok miatt erre szükség van.
5.2. Adatvédelmi képzés
Az Adatvédelmi szabályzat az informatikai rendszerben vagy a titkárságon valamennyi dolgozó részére hozzáférhető.
5.3. Szakrendelői adatvédelmi felelős
Az ügyvezető irányítása mellett részt vesz az Adatvédelmi szabályzat kidolgozásában és felülvizsgálatában.
Az ügyvezető alábbi hatásköreit az adatvédelmi felelős is elláthatja:
Szakrendelő területén.
A szakrendelői adatvédelmi megbízottat az Ügyvezető nevezi ki, aki majd tevékenységéről beszámol az Ügyvezetőnek.
Az Adatvédelmi szabályzat elvei megkülönböztetés nélkül érvényesek valamennyi adatkezelésre, függetlenül attól, hogy az adatkezelés milyen médiumon (papír, film, elektronikus) történt. A szabályozás érvényes azon elektronikus adatrögzítésre is.