Intézményünk jelenleg ZÁRVA van!

Megbízható
25,000+ Páciens által
Figyelem
minden betegünk számára
#1 számú
Szakrendelő a térségben

Adatvédelmi szabályzat

 sarkad04_02

A SARKADI KISTÉRSÉGI EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTŐ NONPROFIT KFT.

ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA

Érvényes : 2011. augusztus 22.-től

  • I. FOGALMAK

1.1. Személyazonosító adat
Családi és utóneve, születési családi és utóneve, neme, születési helye és ideje, az anya születési családi és utóneve, lakó és tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy azonosítására.

1.2. Egészségügyi adat
Az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl.:  magatartás, környezet, foglalkozás). Amennyiben az egészségügyi ellátás  miatt  indokolt,  a  szexuális  szokásokra  vonatkozó  adat  is  egészségügyi  adatnak minősül.

1.3. A gyógykezelt személy közeli hozzátartozója
A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

1.4. Egészségügyi dokumentáció
Az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától.

1.5. Orvosi titok
A gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat,   továbbá   a  szükséges   vagy  folyamatban   lévő,  illetve  befejezett   gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat.
Orvosi titok nem csak orvosnak juthat tudomására, illetve nem csak orvos kezelhet. Az orvosi titok megőrzése a jogszabály által előírt kivételektől eltekintve minden esetben valamennyi egészségügyi dolgozóra kötelező.

1.6. Gyógykezelés
Minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából a gyógykezelt személy közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek,  gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is.

1.7. Betegellátó
A  kezelést  végző  orvos,  az  egészségügyi  szakdolgozó,  az  érintett  gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész.1.8. A kezelést végző orvos
Az érintett gyógykezelését végző vagy abban közreműködő orvos.1.9. Sürgős szükség
Az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali  egészségügyi  ellátás  hiányában  a  gyógykezelt  személy  közvetlen  életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

1.10. Adatkezelő
A betegellátó, az Ügyvezető, az adatvédelmi felelős, az Egészségbiztosítási Pénztár, illetve az adatkezeléssel általuk megbízott egyéb személy.

  • II. ADATKEZLÉS AZ INTÉZMÉNYBEN, AZ ADATKEZELÉS CÉLJAI

Az Intézményben egészségügyi és személyazonosító adatot az alábbi célokból kezelnek:

  •  az egészség megőrzésének, fenntartásának előmozdítása,
  •  a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése,
  •  az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
    • népegészségügyi,   közegészségügyi   és   járványügyi   érdekből   szükségessé   váló intézkedések megtétele,
  •  a betegjogok érvényesítése,
  • finanszírozási, adatnyilvántartási célok.

Az Intézményben az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére jogosult:

  •  a betegellátó,
  •  az Ügyvezető,
  •  az adatvédelmi felelős.

A fenti körbe nem tartozó személyek  adatkezelést az  Ügyvezetőtől vagy az adatvédelmi felelőstől kapott megbízás alapján végezhetnek.

2.1. Gyógykezelés céljából
Az   egészségügyi   adatok   felvétele   a   gyógykezelés   része.   Az   egészségügyi   és személyazonosító  adatoknak  a  gyógykezelt  személy  részéről  történő  szolgáltatása  –  az egészségügyi  ellátás  igénybevételéhez  kötelezően  előírt  személyazonosító  kivételével  – önkéntes.

Az adatfelvétel során a gyógykezelés alatt az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell a szakmai szabályoknak megfelelően felvett adatokat. A kezelést végző orvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően – a kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges. Kerülni kell azon adatok rögzítését, amelyek közvetlenül nem kapcsolatosak a beteg gyógykezelésével.
Kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozó adatok csak akkor rögzíthetők, ha azok az adott betegség ellátáshoz szakmai szempontból szükségesek. Az így felvett adatokat különös gondossággal kell kezelni. Ezen adatokat elsősorban az intézményen belüli egészségügyi dokumentációban lehet felhasználni.
Ilyen adat például a homoszexualitásra, nemi betegségekre, illetve a drogfogyasztásra vonatkozó  adat.  Hasonlóan  az  alkoholizmus,  illetve  a  dohányzás  szokása.  Hasonlóan gondosan kell kezelni a művi abortuszra vonatkozó adatokat. Ilyen adat továbbá például a Wassermann teszt vizsgálat eredménye.
A gyógykezelés során az egészségügyi dokumentáció kezelésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy a dokumentációhoz, illetve a beteg személyes adataihoz kizárólag a gyógykezelt személy, a beteg gyógykezelését végzők férhessenek hozzá.
Az informatikai medikai rendszer használata egyéni jelszóval és felhasználói névvel használható. A jelszó másra át nem ruházható, más felhasználói nevével és jelszavával a rendszerben dolgozni TILOS! A munka befejeztével a rendszerből ki kell jelentkezni, főleg abban az esetben, amennyiben a számítógép nyílt helyen található. A diagnosztikai vizsgálatoknál be kell vezetni, hogy a vizsgálatra behívás ne a beteg nevének szólításával történjen, hanem hívószám alkalmazásával.2.1.1. Orvosi titok védelme
A betegellátót, valamint a kórházzal alkalmazotti vagy egyéb jogviszonyban álló személyt a beteg egészségi állapotával kapcsolatos adat, továbbá a munkavégzéssel kapcsolatosan tudomására jutott egyéb adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélküli titoktartási kötelezettség terhel.  A titoktartási  kötelezettség  független  attól,  hogy az  adatokat  milyen módon ismerte meg.
A  titoktartási  kötelezettség  tehát  nemcsak a  kezelőorvost,  illetve az  szakápolókat  köti, hanem az intézmény valamennyi dolgozóját. Ilyen személyek lehetnek például a takarítók, vagy az igazgatáson dolgozók stb.
A betegellátó – a gyógykezelt személy választott háziorvosa, valamint az igazságügyi orvos szakértő kivételével – a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki a beteg gyógykezelésében nem működött közre, kivéve, ha az adatok a gyógykezelt személy további gyógykezelése érdekében szükségesek.
A titoktartási kötelezettség alól írásban felmentést adhat a beteg, vagy jogszabályi kötelezettség.
Az orvosi titok védelme érdekében szükséges, hogy az intézmény valamennyi dolgozója kötelezettséget vállaljon az orvosi titok megtartására. A kötelezettséget a „Titoktartási nyilatkozat” aláírásával vállalja a dolgozó, melyet munkaköri leírásához csatolni kell.

 

2.1.2. A gyógykezelés során jelen lévő személyek
A gyógykezelés során a kezelést végző orvos és más betegellátó személyek lehetnek jelen.
1. Jelen lehet továbbá:

  •  más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejű ellátását igényli,
    • fogvatartott  vagy  szabadságelvonással  büntetett  személy  esetében  a  rendőrség hivatásos állományú tagja vagy a büntetés-végrehajtási szervezet jogviszonyban álló tagja,
    • fenti esetekben a gyógykezelt személy hozzájárulására nincs szükség, de a beteg emberi jogait és méltóságát tiszteletben kell tartani,
    • más  személy,  ha  a  gyógykezelt  személy  ehhez  hozzájárult  a  „Tájékoztató  az egészségügyi és személyazonosító adatok kezeléséről” című nyomtatvány alapján.

2. Ezen túlmenően jelen lehet az:

  • aki a beteget az adott betegség miatt már kezelte,
    • akinek az Ügyvezető vagy az adatvédelmi megbízott szakmai ok miatt engedélyt adott, a gyógykezelt személy kifejezett tiltakozásának ebben az esetben helyt kell adni.

3. Intézményünkben egészségügyi szakemberképzés céljából jelen lehet:

  •  orvos, orvostanhallgató,
    • egészségügyi  szakdolgozó,  egészségügyi  főiskola  vagy  szakközépiskola  vagy szakiskola hallgatója
    • feltéve, hogy a megjelölt személy képzésére az Intézmény ki van jelölve. Ebben az esetben a gyógykezelt személy hozzájárulására nincs szükség, de a betegtájékoztatóban a szakrendelő oktató jellegéről és a szakemberképzésről a gyógykezelteket tájékoztatni kell. Fentieken  kívül  olyan  személy lehet  jelen,  akinek  a  jelenlétéhez  a  gyógykezelt  személy hozzájárul. A hozzájárulást a gyógykezelt személy szóban is megteheti a kezelőorvosnak.

2.1.3. Adattovábbítás
A  gyógykezelt  személy  betegségével  kapcsolatba  hozható  minden  egészségügyi  adat továbbítható az intézményen belül, amely a gyógykezelés érdekében fontos. A beteg később rendelkezhet arról, hogy ezt megtiltsa. A beteget a rendelkezés lehetőségéről tájékoztatni kell. A tiltás nem érvényes akkor, ha az adattovábbítást jogszabály írja elő.
Nem továbbítható ugyanakkor a gyógykezelt személy hozzájárulása nélkül olyan adat, mely a fennálló betegséggel össze nem függő, korábbi betegségre vonatkozik.

2.1.4. Tájékoztatás
A beteg joga a tájékoztatáshoz
A szabályzat a tájékoztatás adatvédelmi szempontjait rögzíti. A beteget tájékoztatni kell a szakrendelő  adatvédelmi  rendjéről  a  „Tájékoztató  az  egészségügyi  és  személyazonosító adatok kezeléséről” című nyomtatvány alapján. A beteg tájékoztatása az adatvédelemről a felvevő orvosnak a kötelessége. A gyógykezelt személy gyógykezelésével kapcsolatos tájékoztatást a beteg kezelőorvosa adja meg. Asszisztens, illetve más dolgozó a beteg gyógykezeléséről tájékoztatást nem adhat, kivéve, ha a beteg kezelőorvosa erre az adott beteg esetében felhatalmazta. A tájékoztatás személyesen történik.

Telefonon a beteg gyógykezeléséről érdemi tájékoztatás nem adható. A beteg általános állapotára vonatkozó információt orvos megadhat azon közeli hozzátartozóknak, akiket azonosítani tud és a beteg erre az általános tájékoztató keretén belül feljogosítja.

Hozzátartozó és más személy tájékoztatása
A beteg a szakrendelőben történő megjelenésekor vagy később rendelkezhet arról, hogy egyes  közeli  hozzátartozóit  kizárja  a  tájékoztatásra  jogosultak  köréből.   A  beteget  a rendelkezés  lehetőségéről  tájékoztatni  kell  (Beleegyező  nyilatkozat).  Ennek  hiányában  a közeli hozzátartozók tájékoztatásához a beteg hozzájárulása megadottnak tekinthető.
A beteg a szakrendelőbe történő megjelenésekor vagy később rendelkezhet arról is, hogy valamennyi személyt kizár a tájékoztatásra jogosultak köréből (Beleegyező nyilatkozat). A beteget a rendelkezés lehetőségéről tájékoztatni kell.
Távoli   hozzátartozók   és   egyéb   személyek   csak   a   gyógykezelt   személy   írásos felhatalmazása alapján kaphatnak tájékoztatást.
E tekintetben különösen körültekintően kell eljárni a gyógykezelt személy barátai, munkatársai, munkahelyi vezetői esetében.

Egészségügyi dokumentáció
A beteg (törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a rá vonatkozó személyazonosító és egészségügyi adatokról, betekinthet az egészségügyi dokumentációba, illetve azokról saját költségére másolatot kaphat.
Megkezdett, de még nem befejezett ellátás esetén a tájékoztatást az adott ellátással kapcsolatban a kezelőorvos adja meg. Folyamatban lévő ellátás esetén a beteg a dokumentációról másolatot kaphat.

Elhunyt beteg
A gyógykezelt személy halála esetén a halál okával összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkeztét megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos adatokat megismerheti az elhunyt

  •  törvényes képviselője,
  •  közeli hozzátartozója,
  •  örököse

a jogcím hiteles igazolása után. A megjelölt személyek a fenti adatokról másolatot kaphatnak.

2.1.5. Egészségügyi dokumentáció

Az egészségügyi dokumentáció részét képezi:

  •  a beteg személyazonosító adatai,
    • cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő neve, lakcíme, elérhetősége,
    •  a kórelőzmény, a kórtörténete,
    •  az első vizsgálat eredménye,
  • a  diagnózist  és  a  gyógykezelési  tervet  megalapozó  vizsgálati  eredménye,  a vizsgálatok elvégzésének időpontjai,
  • az  ellátást  indokló  betegség  megnevezése,  a  kialakulásának  alapjául  szolgáló betegség, a kísérőbetegségek és szövődmények,
  • egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezése,
  •  az elvégzett beavatkozások ideje és azok eredménye,
  •  a gyógyszeres és egyéb terápia, annak eredménye,
  •  a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatok,
  •  a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó neve és a bejegyzés időpontja,
    • a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítése,
    • a beleegyezés, illetve visszautasítás ténye, valamint ezek időpontja, minden olyan egyéb adat és tény, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

Ide tartozik az orvosi dekurzus, illetve az ápolási dokumentáció.

2.2. Tudományos kutatás, epidemiológiai vizsgálat, statisztika

Tudományos kutatás céljából kutatási kérelem alapján a tárolt adatokba be lehet tekinteni. A kutatási kérelemben meg kell határozni a megismerni kívánt adatok körét, a kutatás célját. A kutatásra az engedélyt az Ügyvezető adja meg. A kutatási kérelmekről és a megadott engedély alapján adatokhoz hozzájutott személyekről nyilvántartást kell vezetni a ügyvezetői titkárságon, melyet 10 évig meg kell őrizni.
Tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy a gyógykezelt személy személyazonossága megállapítható legyen.
Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.

2.3. Az Intézmény eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése

Az   Intézmény   eredményes   gyógykezelési   tevékenységének   elősegítése,   az   ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése céljából meghatározott személyek a tárolt egészségügyi adatokhoz hozzáférhetnek. A tárolt adatokhoz a hozzáférés nem korlátozott, azzal a kitétellel, hogy az adatokról személyazonosításra alkalmas másolat nem készíthető.
A fenti célból az adatkezelés engedélyezett:

  •  az Ügyvezető,
  •  az adatvédelmi felelős,
    • illetve más olyan személy részére, akit az Ügyvezető vagy az adatvédelmi felelős e célból írásban megbíz.

A megbízások megadott ideig érvényesek. A fenti céllal végzett adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni.
Az egészségügyi ellátás finanszírozásához szükséges adatlapok elkészítése érdekében az orvosok   jogosultak   az   érintetteknek   a   működési   egységen   történt   gyógykezelésével kapcsolatos valamennyi tárolt adatba betekinteni, időbeni korlátozás nélkül. Az adatokról másolat nem készíthető.

  •  III. AZ ADATOK BIZTONSÁGA

Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok biztonságát  véletlen  vagy  szándékos  megsemmisítéssel,  megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

3.1. Adatfelvétel
Az  adatfelvétel  során  az  egészségügyi  dokumentációban  rögzíteni  kell  az  adatfelvétel időpontját és az adatfelvevő személyét, személyazonosító kódját.
A gyakorlatban a beteg dokumentációjába történt minden feljegyzést, bejegyzést aláírással vagy kézjeggyel, és ha szükséges, dátummal hitelesíteni kell.
A működési egységeken a dolgozók aláírás mintáját nyilvántartásban kell rögzíteni.  A nyilvántartás vezetéséért a vezető szakasszisztens felel.
A számítógépes adatrögzítés esetén a rendszer a felhasználói név és jelszó alapján beazonosított személy kódját tárolja el, hogy bármikor visszakereshető legyen az adat rögzítőjének személye.

3.2. Adatmódosítás
Ha tévesztés, vagy más ok miatt a beírt adatot módosítani kell, ez csak úgy végezhető, hogy az eredeti adat megállapítható legyen. Módosításnál is alkalmazni kell a 3.1 pontban írt hitelesítést.

3.3. Elektronikusan rögzített adatok
Az elektronikusan (a Szakrendelői Informatikai Rendszerben) rögzített adatok biztonságát az Adatvédelmi szabályzat 6.3 fejezetének figyelembe vételével a megbízott informatikus határozza meg.

3.4. Eljárás az adatok sérülése esetén
Az  egészségügyi  és  személyes  adatokat  ért  sérülés  vagy  megsemmisülés  esetén  a rendelkezésre  álló  egyéb  adatforrásokból  meg  kell  kísérelni  a  lehetséges  mértékig  a károsodott adatok pótlását. A sérült adat pótlására annak a szervezeti egységnek a vezetője felelős, ahol a sérülés bekövetkezett. Az adatpótlásba be kell vonni azon érintett szakrendelés szakorvosát, ahol a beteget kezelték és a kezelésről az adatok megsérültek. A pótolt adatokon a pótlás tényét fel kell tüntetni. A pótlásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amit az adatvédelmi felelősnek kell hitelesítenie.

3.5. Egészségügyi dokumentáció megőrzése
Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:

  •  az egyes vizsgálatokról készült leleteket,
  •  a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,
  •  a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, illetve azokról készült leleteket,

valamint

  •  a beteg testéből kivett szövetmintákról készült leleteket.

Az  egészségügyi  dokumentáció  részét  képező  iratok  megőrzéséért  a  szakdolgozók felelősek.
Az elektronikus adatok megőrzéséért az informatikus a felelős.
A diagnosztikus eljárások felvételeiről készült leletek megőrzéséért és a szövettani minták vizsgálati eredményeinek, leleteinek megőrzéséért annak a szakrendelésnek a szakdolgozója a felelős, ahol a vizsgálati eredmények, illetve leletek készültek.

  • IV. ADATTOVÁBBÍTÁS AZ INTÉZMÉNYEN KÍVÜLRE

Az egészségügyi és személyazonosító adat az intézményen kívülre  kizárólag az Adatvédelmi szabályzat által meghatározott módon történhet. Általános elvként az intézményen  kívülre adattovábbítás  csak  a központi  igazgatás  által  történik,  kivéve jelen szabályzat eltérő rendelkezését.

4.1. Egészségbiztosítási ellátás és az ellátás finanszírozása
Az egészségbiztosítási igazgatási szervek részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben

  • arra az érintettnek járó egészségbiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása céljából van szükség, és az az egészségi állapot alapján történik, valamint
  • az egészségbiztosítási alapok kezelői gazdálkodásának, továbbá az egészségbiztosítási ellátások folyósításának ellenőrzése céljából indokolt.

A egészségbiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzés során az egészségbiztosítás szerveinek, csak orvos, illetve gyógyszerész végzettségű alkalmazottja ismerheti  meg  a  gyógykezelt  személy  összekapcsolt  egészségügyi  és  személyazonosító adatait.
Az egészségügyi ellátást finanszírozó szervek részére a betegforgalmi összesítéseket az informatikus továbbítja.

4.2. Megnevezett hivatalos szervek
Meghatározott szervek részére adat írásbeli megkeresés alapján adható ki. A kérésnek tartalmaznia kell a megismerni kívánt adat megnevezését és az adatkérés pontos célját. Csak annyi és olyan adat továbbítható, mely az adatkérési cél megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges. A következő szervek igényelhetik a gyógykezelt személy egészségügyi és személyazonosító adatait:

  • büntető ügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvos szakértő, polgári és közigazgatási ügyben  az ügyészség, a bíróság, az  igazságügyi orvos szakértő,
  •  szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,
  • a  nemzetbiztonsági  szolgálatok,  a  nemzetbiztonsági  szolgálatokról  szóló  1995.  évi CXXV.   törvényben   meghatározott   feladatok   ellátása   érdekében,   az   abban   kapott felhatalmazás körében.

4.3. Bűncselekményből eredő sérülés esetén
A kezelőorvos a gyógykezelt személy első ellátása során a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti a gyógykezelt személy személyes adatait, ha a gyógykezelt személy 8 napon túl gyógyuló  sérülést  szenvedett,  és  a sérülés  feltehetően bűncselekmény következménye.  A bejelentéshez a gyógykezelt személy hozzájárulása nem szükséges. A bejelentés az első ellátó orvos által történik, telefonon a jelentés tényét az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell.

4.4. Egyéb célokból
Az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó országos szervek és Intézmények – saját szakterületükön – kezelhetik az esetszám meghatározása céljából a cél eléréséig a gyógykezelt személy TAJ számát és egészségügyi adatait, továbbá személyazonosító adatai közül minden olyan adatot, amely önmagában nem teszi lehetővé a gyógykezelt személy személyének azonosítását (pl.: nem, életkor, postai irányítószám). Az ilyen célú adattovábbításhoz az engedélyt az Ügyvezető adja meg.
Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra a gyógykezelt személy jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.
A fentieken kívül a gyógykezelt személyről adat csak a beteg törvényes képviselőjének, vagy a teljes bizonyító erejű okirattal rendelkező meghatalmazottjának, a beteg írásbeli hozzájárulásával adható ki.
Ide tartozik a biztosítótársaságok részére történő adattovábbítás is.
Valamennyi adattovábbításról nyilvántartást kell vezetni az informatikusnak és az ügyvezetői titkárságon.

  • V. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5.1. Hatályosság
Az Adatvédelmi szabályzat a Sarkadi Kistérségi Egészségügyi Fejlesztő Nonprofit Kft.- ben történő adatkezelést szabályozza. Az Adatvédelmi szabályzatot az intézmény vezetője adja ki. Az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, a nyilvántartás megőrzéséért az intézmény vezetője felelős.
A szabályzat hatálya az életbelépéstől számított legfeljebb három évig, illetve a következő felülvizsgálatig terjed. Az Ügyvezető a szabályzatot az adatvédelmi megbízott bevonásával felülvizsgálja, ha a szakmai- technikai fejlődés, feltárt hiányosság, illetve egyéb ok miatt erre szükség van.

5.2. Adatvédelmi képzés
Az Adatvédelmi szabályzat az informatikai rendszerben vagy a titkárságon valamennyi dolgozó részére hozzáférhető.

5.3. Szakrendelői adatvédelmi felelős
Az ügyvezető irányítása mellett részt vesz az Adatvédelmi szabályzat kidolgozásában és felülvizsgálatában.
Az ügyvezető alábbi hatásköreit az adatvédelmi felelős is elláthatja:

  •  Gondoskodik az Adatvédelmi szabályzat betartásáról, betartatásáról.
  •  Ellenőrzi   és   ellenőrizteti   az   adatkezelést   végzők   adatkezelési   tevékenységét   a

Szakrendelő területén.

  • Kezdeményezi  az  adatvédelem  területén  kifejlesztett  új  technológiák  és  eszközök alkalmazását.
  •  Továbbképzést tartat a dolgozók részére.

A szakrendelői adatvédelmi megbízottat az Ügyvezető nevezi ki, aki majd tevékenységéről beszámol az Ügyvezetőnek.

  • VI.     AZ ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT BETARTÁSA ELEKTRONIKUS ADATKEZELÉS SORÁN

Az Adatvédelmi szabályzat elvei megkülönböztetés nélkül érvényesek valamennyi adatkezelésre, függetlenül attól, hogy az adatkezelés milyen médiumon (papír, film, elektronikus) történt. A szabályozás érvényes azon elektronikus adatrögzítésre is.

Skip to content