A húsvéti, mint ahogy az összes többi régi vallási és egyéb néphagyományok az utóbbi évtizedekben erősen átalakultak, sőt azt is mondhatnánk, hogy megkoptak.

A jeles napok sorában az egyik kiemelkedő ünnepünk a Húsvét, ami a keresztény egyházakban, Krisztus feltámadásának napja, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A húsvétot a 40 napos nagyböjt előzi meg.

A nagyböjt utolsó hete más néven a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. a magyar és az európai keresztény hagyományokban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakaszai alatt fogyasztott ételféleségek. Az ilyenkor asztalra kerülő hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő. Népnyelv ezt a napot zöldcsütörtöknek nevezi. Ekkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelék primőr, még pedig a paraj. Finoman tejjel készítik el, elmaradhatatlan fűszere a fokhagyma és egy leheletnyi szerecsendió. Bundás zsemle jár hozzá, vagy, ahogy régebben mondták, Pofézni.

Nagypéntek Krisztus kereszt- halálának napja. A legszigorúbb böjti nap. A hagyományőrző családoknál csak hideg ételek kerülhettek az asztalra. Aszalt gyümölcsöt, savanyú káposztát, pattogatott kukoricát fogyasztottak. Nagypénteken még enni sem volt szabad, csak pálinkát inni. Tavaszkezdetre utaló hiedelmek, szokások a patakban, folyóban való fürdés, illetve mosakodás, egészségvarázsló hatása. Különböző tilalmak is ismertek voltak pl.: nem volt szabad állatot levágni, tilos volt szántai, mert e napon Jézus a földben volt.

Nagyszombaton szentelték meg a tüzet a templom előtt, vagy mellette rakott máglyát.  A szentelt tűz maradványait az emberek haza vitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsürtöktől- nagyszombatig nem raktak tüzet. Majd az újtüzet a templomból hazavitt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ebédet.

A Nagyszombat a konyhában sonkafőzéssel, kalácssütéssel és a húsvéti ételek előkészítésével telt. Este a feltámadási körmenet előtt, az ablakban gyertyát gyújtottak jelképezve Krisztus feltámadását. A templomból hazaérve szegték meg a húsvéti sonkát. Sonka nélkül nincs húsvét! tartja a mondás.

A húsvéti sonka jól megtermett, kellő fűszerezéssel, pácolással és füstöléssel elkészített hátsó comb vagy lapocka. A főzés egy nappal hideg vízbe beáztatjuk, hogy ne legyen túl sós. Hatalmas fazékban hideg vízbe tesszük fel főni, amíg a kiálló csontján forgatni tudunk egyet és a bőrét könnyen átszúrhatjuk.

Elmaradhatatlan mellőle a főtt tojás és a kolbász. Amit a sonkalében illik megfőzni, ugyanis a tojásnak rendkívül finom ízt ad a füstölt lé. Nem hiányozhat mellőle a frissen reszelt ecetes torma, hónapos retek és a zöldhagyma sem. A húsvét vasárnap hagyományos étele a bárány. A báránypörkölt és a paprikás bárány is megtalálhatja helyét az asztalon.

A húsvéthétfő egyes vidékeken vízbevető hétfő, vagy húsvét másnapja már a profán emberi örömök elsősorban a fiatalságnak az ünnepe.

Magyarországi népszokás ezen a napon a húsvéti locsolás. Falvainkban a legények a lányokat gyakran a tiltakozásuk ellenére is a patakhoz, folyóhoz hurcolták, és megmártották a vízben, vagy pedig a kútból merített hideg vízzel locsolták meg. Ma már kölnivel illik locsolkodni.

Locsolásért hímes tojás jár, na meg sonka, sütemény és jóféle

Forrás: https://www.horvathzoltan.eu/gasztronomia/42-husveti-nepszokasok-hagyomanyok-receptek.html